Munkaszüneti napok és munkarend Magyarországon 2020-ban
Szerda,
január 1.
Újév
első napja, ünnepnap
Vasárnap,
március 15.
1848-as Forradalom ünnepe
Péntek,
április 10.
Nagypéntek,
ünnepnap
Vasárnap,
április 12.
Húsvétvasárnap,
pihenőnap
Hétfő,
április 13.
Húsvéthétfő,
pihenőnap
Péntek,
május 1.
A
munka ünnepe, pihenőnap
Vasárnap,
május 31.
Pünkösdvasárnap,
…
július 8-tól, minden 20 főt elérő vállalkozásnak kötelező (5 évre szóló megbízással) munkavédelmi képviselőt választani.
Azon vállalatoknál, ahol már van választott munkavédelmi képviselő, a következő munkavédelmi képviselő választásakor a munkavédelemről szóló 1993-XCIII. törvény megváltozott rendelkezéseit kell figyelembe venni.
A többi vállalatnak a munkavédelmi képviselő választást a munkavédelemről szóló 1993-XCIII. törvény hatálybalépését követő fél éven belül, tehát 2016. év végéig…
Az évenként járó 20 nap alapszabadság a munkavállaló életkorától függően emelkedik (és nem a cégnél ledolgozott évei alapján, mint Franciaországban), 30 napig terjedően évente. A szabadság a gyermekek után járó pótszabadsággal nő. A szabadságot az adott naptári évben kell kivenni.
A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére, figyelembe véve, hogy a havi teljes munkaidő esetében ez 174 órát jelent (Mt 139). A bérpótlékok mértéke a kollektív szerződésekben módosítható, növelhető vagy csökkenthető, viszont a munkaszerződésekben csak abban az esetben módosítható, amennyiben az a munkavállaló javára történik.
A rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére az alapbér 50%-ának megfelelő bérpótlék jár (Mt…
Az alapbérnek legalább a minimálbért kell meghatározni (Mt 136). Az alapbér általában egy hónapra vonatkozó bért jelent, viszont jelenthet 174 órával megegyező általános teljes napi munkavégzést is. A részmunkaidőre vonatkozó bér az így kapott egy órára járó alapbér időarányos része alapján kerül kiszámításra.
Az alapbér nem tartalmazza a törvény által előírt pótlékokat, mint pl. a vasárnapokon, ünnepnapokon végzett munkáért illetve az éjszakai munkavégzésért járó pótlékokat
A…
Egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak, egy munkanap napi 8 órányi munkavégzést jelent (Mt 92). A felek megállapodása alapján, ez az idő legfeljebb napi 12 órára emelhető, amennyiben a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy ha a munkáltatónak vagy a cég tulajdonosának (vagy legalább 25% tulajdonrésszel rendelkező tagnak) közeli hozzátartozója.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja, megállapítva a munkaidő kezdetét…
