Munkaügy

Munkaszüneti napok és munkarend Magyarországon 2020-ban

Munkaszüneti napok és munkarend Magyarországon 2020-ban Szerda, január 1. Újév első napja, ünnepnap   Vasárnap, március 15. 1848-as Forradalom ünnepe   Péntek, április 10. Nagypéntek, ünnepnap Vasárnap, április 12. Húsvétvasárnap, pihenőnap Hétfő, április 13. Húsvéthétfő, pihenőnap   Péntek, május 1. A munka ünnepe, pihenőnap   Vasárnap, május 31. Pünkösdvasárnap, …

Bővebben

Munkavédelmi képviselők

július 8-tól, minden 20 főt elérő vállalkozásnak kötelező (5 évre szóló megbízással) munkavédelmi képviselőt választani. Azon vállalatoknál, ahol már van választott munkavédelmi képviselő, a következő munkavédelmi képviselő választásakor a munkavédelemről szóló 1993-XCIII. törvény megváltozott rendelkezéseit kell figyelembe venni. A többi vállalatnak a munkavédelmi képviselő választást a munkavédelemről szóló 1993-XCIII. törvény hatálybalépését követő fél éven belül, tehát 2016. év végéig…

Bővebben

A fizetett szabadság rendszere

Az évenként járó 20 nap alapszabadság a munkavállaló életkorától függően emelkedik (és nem a cégnél ledolgozott évei alapján, mint Franciaországban), 30 napig terjedően évente. A szabadság a gyermekek után járó pótszabadsággal nő. A szabadságot az adott naptári évben kell kivenni.

Bővebben

Vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai bérpótlékok

A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére, figyelembe véve, hogy a havi teljes munkaidő esetében ez 174 órát jelent (Mt 139). A bérpótlékok mértéke a kollektív szerződésekben módosítható, növelhető vagy csökkenthető, viszont a munkaszerződésekben csak abban az esetben módosítható, amennyiben az a munkavállaló javára történik.   A rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére az alapbér 50%-ának megfelelő bérpótlék jár (Mt…

Bővebben

A munkabér

Az alapbérnek legalább a minimálbért kell meghatározni (Mt 136). Az alapbér általában egy hónapra vonatkozó bért jelent, viszont jelenthet 174 órával megegyező általános teljes napi munkavégzést is. A részmunkaidőre vonatkozó bér az így kapott egy órára járó alapbér időarányos része alapján kerül kiszámításra.   Az alapbér nem tartalmazza a törvény által előírt pótlékokat, mint pl. a vasárnapokon, ünnepnapokon végzett munkáért illetve az éjszakai munkavégzésért járó pótlékokat   A…

Bővebben

Munkaidő és túlórák

Egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak, egy munkanap napi 8 órányi munkavégzést jelent (Mt 92). A felek megállapodása alapján, ez az idő legfeljebb napi 12 órára emelhető, amennyiben a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy ha a munkáltatónak vagy a cég tulajdonosának (vagy legalább 25% tulajdonrésszel rendelkező tagnak) közeli hozzátartozója.   A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja, megállapítva a munkaidő kezdetét…

Bővebben