Saját tőke átalakítás – Magyar adóhatóság megjegyzése

megosztás:

Egy Kft saját tőkéje nem lehet kisebb, mint a törzstőke 50%-a. A gazdasági társaságokról szóló jogszabály alapján a saját tőke átalakítása több módon történhet : a követelés elengedés rendkívüli bevételként kerül lekönyvelésre, amely alapesetben adóköteles lenne. Ezért a társaságok ezt a problémát pótbefizetéssel vagy tőkeemeléssel próbálják megoldani. Mindazonáltal az Adóhatóság felülbírálhatja ezen eljárásokat a felszámolás alatt lévő társaságok esetében.

 

Egy Kft törzstőkéje nem lehet kisebb, mint 3 millió Ft. A törzstőke annyi üzletrészre kerül felosztásra, ahány tagja van a társaságnak, viszont egy üzletrésznek el kell érnie a 100 000 Ft értéket (egy Kft-nek tehát maximum 30 tagja lehet).

Pótbefizetés lekötött tartalékként

Az új Polgári Törvénykönyv 183/3. számú bekezdése alapján, egy társaság társasági szerződése rendelkezhet arról, hogy a taggyűlés pótbefizetésre kötelezze a tagokat a társaság veszteségének pótlására. A társasági szerződésnek pontosan tartalmaznia kell a befizetendő összeg értékét és a befizetés gyakoriságát. A taggyűlés elfogadja a veszteség kiegyenlítéséhez szükséges összegek befizetésének gyakoriságát és feltételeit. Amint a társaság nyereségessé válik, a pótbefizetések visszafizetésre kerülnek a tagok részére, akik eredetileg a pótbefizetéseket megtették.

A pótbefizetések nem emelik a társaság törzstőkéjét, hanem a lekötött tartalékba kerülnek kimutatásra a saját tőke részeként. A Polgári Törvénykönyv rendelkezik arról, hogy a pótbefizetés történhet nem pénzbeli apport formájában. A Számviteli törvény 38-4-es számú paragrafusa csak pénzbeli befizetést említ, viszont a 38-9-es számú paragrafus rendelkezik egyéb eszközök felhasználásának lehetőségéről is.

A fent említett cikk 3. bekezdése előírja, hogy a tagok pótbefizetése a társaságban meglévő saját tulajdonhányaduk arányában történik meg. A Törvény (Hvg-Orac kiadásában található) korábbi értelmezése alapján a taggyűlés rendelkezhet arról, hogy a tagok ne a saját üzletrészük alapján járjanak el a pótbefizetést illetően. Óvatosságból, ajánlott minden tagnak saját üzletrésze alapján megtenni a pótbefizetést.

 

Magyar adóhatóság megjegyzése

Figyelem : az Adóhatóság vitatja azt a fajta pótbefizetést, amely banki átutalással történik egy olyan társaság által, amely már végelszámolás alatt van.

Az Adóhatóság továbbá vitathatja azt a fajta pótbefizetést, amely a társaság tulajdonosa részéről fennálló tagi-kölcsön követelésének felel meg a társasággal szemben, ha a saját tőke már nagymértékben lecsökkent. Az Adóhatóság észre fogja venni, hogy a magyar leányvállalat részére adott kölcsön valós értéke már nem egyezik meg annak névértékével.  Az Adóhatóság tehát megerősítheti azt a tényt, hogy a pótbefizetés nem megfelelően történt s hogy a kölcsönben részesült leányvállalatnál valójában adóköteles követelés elengedés történt.

 

Magyar adóhatóság megjegyzése

Figyelem: az Adóhatóság vitatja azt a fajta pótbefizetést, amely készpénzben történik a társaság házipénztárába, s amelyet egy azonnali készpénzkifizetés követ tagi kölcsön visszafizetése címen.

Tőkeemelés

A tőkeemelés a társasági szerződés módosításával kell, hogy történjen, amelyet a taggyűlésnek kell jóváhagynia. Ez történhet nem pénzbeli apportként vagy pénzbeli befizetésként. A tőkeemelést kísérheti tőketartalék befizetés, amely a tőketartalékba kerül.

A nem pénzbeli apport lehet egy a társasággal szembeni tagi követelés, amelyet a társaság tartozásként könyvel le.

Magyar adóhatóság megjegyzése ezzel kapcsolatban

Az Adóhatóság elutasította a végelszámolás időszaka alatt végzett tőkeemelést.

Az Adóhatóság továbbá elutasította azt a fajta tőkeemelést, amely során a társaság többségi tulajdonosa kölcsönt nyújt a társaság részére, míg a társaság maga végelszámolás alatt állt.

A társaság tagjának tudomása kellett legyen arról, hogy a felszámolás alatt álló társaság nem rendelkezett a szükséges eszközökkel, amelyek lehetővé tehették volna ezen kölcsön visszafizetését annak valós értékén; valamint tudnia kellett ezen eszközök értékének nullára történő csökkenéséről.

Továbbá, a tőkeemelésnek főként a társaság jövőbeli növekedését kell szolgálnia. Egy végelszámolásban lévő társaság esetén, az Adóhatóság joggal tekintheti úgy, hogy ez egy gazdaságilag indokolatlan lépés, amely által az adófizetés elkerülése a cél.

Ennek következtében, az Adóhatóság a követelés elengedését rendkívüli bevételként átminősítette magyar társaságok eredményének javára. Ez egy adóköteles nyereség a társaság számára, amelyet a társaság az éves adózás előtti nyereségének 50%-áig használhat fel az előző évi adóveszteségeinek elszámolására.

 

 

Visszajelzés

Név (kötelező)

Üzenet

Írja be a kódot: captcha